Szeret? Nem szeret? Szívből? Igazán?
2019. július 12. prunuscerasus komment

Szeret? Nem szeret? Szívből? Igazán?

A szeretetkapcsolatok állomásai

Nap mint nap sokféle kapcsolatba kerülünk másokkal, amelyből talán Facebook ismertség, néha barátság, máskor szerelem, esetleg házasság alakul ki. Útmutatónkkal szeretnénk azt segíteni, hogy jobban fel tudjuk ismerni szeretetkapcsolataink, hol tartunk most, mi a tennivaló, hogyan tudnánk továbblépni egyik állomásról a másikra. Ezen szempontokat alkalmazni tudjuk barátainkkal, párunkkal és Istennel való kapcsolatainkban is.

love-calling-ringtone.jpg

Választott kapcsolatainkon kívül persze ott vannak a legközelebbi, nem választott kapcsolataink is, ami a családunkat jelenti. Nem kell sokat regélni arról sem, hogy az ember alapvetően egy társas lény, akinek létszükséglete, hogy közösségben legyen. Na de itt jön a csavar: sokszor a legnagyobb bánataink, nehézségeink, küzdelmeink ezen szoros vagy nem szoros kapcsolatainkból erednek. 

Szeretnék útmutatást adni arra, hogy jobban fel tudjuk ismerni szeretetkapcsolataink, hol tartunk most, mi a tennivaló, hogyan tudnánk továbblépni egyik állomásról a másikra. Ezen szempontokat alkalmazni tudjuk barátainkkal, párunkkal és Istennel való kapcsolatainkban is.

  • Hívás: Minden kapcsolat alapja, amit nem lehet kikerülni. Ahogy az evangéliumokban Jézus meghívja az Ő tanítványait, úgy igaz ez a barátságra, párkapcsolatra, Istennel való kapcsolatra is. A párkapcsolatban egy egyszerű példa lehet, amikor a fiú randira hívja a neki megtetsző hölgyet. Ez a hívás nemcsak szavakban fejezhető ki, egy ölelésben, tekintetben, apró figyelmességekben is megmutatkozhat. A hívás elfogadása vezet bennünket a kapcsolatait mélyebb szintjeire.
  • Önazonosság: Itt kezd izgalmassá válni a történet. Hiszen, amikor elfogadtam a másik hívását, vagy valaki az én hívásomat, több időt kezdünk együtt tölteni, többet tudunk meg egymásról, és valójában kapok egy tükröt magamról. Igen ám, de ez sokszor nem az a kép, amit én eddig dédelgettem magamról vagy, amit egy közösség jelzett vissza. A szeretetkapcsolatok nagyon fontosak, hiszen ebben láthatjuk meg igazán önmagunkat. A Biblia első lapjain Isten is ajándékoz nekünk valamit, méghozzá az istenképűséget. A bűneink ezt a képet eltorzítják, olyan mértékben, amilyen mértékben belemerülünk a bűnökbe.
  • Meghittség: Amikor a szeretetkapcsolataink elkezdenek mélyülni, megtapasztalhatjuk a meghittséget. Ezek azok a pillanatok, amikor úgy érezzük, a közösség befogadott, elfogadnak, vagy amikor a barátságainkban érezzük, hogy mélyebben meg tudunk nyílni egymás felé, titkokat tudunk megosztani egymással. Fontos, hogy itt nem szexuális vágyódásról van szó. Ez egy fontos állomás minden kapcsolatban, hiszen, ha nem tudjuk viszonozni a meghittséget és megrekedünk, akkor a kapcsolatunk megtorpan azzal, hogy falat húzunk fel. Ha valami miatt kellemetlenül érezzük magunkat, nem árt tisztáznunk magunkban ezen a ponton, hogy miért akarjuk ezt a kapcsolatot, nehogy félreértésekre adjunk okot, és ezzel zavarba hozzuk magunkat vagy a másik személyt.
  • Szembesítés, kihívás: Ez egy döntő pont. Mik is lehetnek ezek? Akár lehet egy leánykérés vagy közösség esetében egy felszólítás, arra, hogy változtasson az illető valamilyen modorán, vagy Istennel való kapcsolatainkban a leggyakoribb pl. egy hivatásforma elfogadása, vagy egy bűntől való elfordulás. Ha szeretem a másikat, nem szabad félnem attól, hogy kihívjam egy új feladatra, s ha nem merem megtenni, itt megtorpanhat a kapcsolatunk. Van olyan eset is, hogy valójában a szeretetünk a másik felé felszínes, és csak azért vagyok abban a kapcsolatban, mert az én szükségleteimet kielégíti. Gondoljunk azokra, akik párkapcsolatban, ágy- és asztalközösségben élnek, de az elköteleződést, a házasságot nem vállalják.
  • Megtérés: Az a pillanat, amikor a szembesítés gyümölcsöket kezd el teremni. Bizony a kihívás nehéz annak is, aki felszólítja, megkéri a másik személyt valamire, de annak is, akit változtatásra kértek, hiszen fel kell adnia ezzel valamit az életéből, azért, hogy ez a kapcsolat tovább tudjon növekedni. Itt nem kell radikális dolgokra gondolni, mint Pál megtérésére, de ez sem kizárt. Akár jelentheti azt is, hogy a továbbiakban meg kell válogatnom a szavaimat vagy fel kell értékelnem olyan magatartás fajtákat, amik nem összeegyeztethetőek a közösség életformájával. Tehát felhagyok a saját egóm simogatásával, a másikkal való szeretetkapcsolatomért.
  • Kiengesztelődés: Ha a feleknek sikerült a kihívásokon túltenniük magukat, következik a kiengesztelődés. Szinte felfrissül, megújul a kapcsolat. Mélyebb szintre tudunk jutni, megerősödik az egymás iránt érzett szeretetünk. A megbocsátások pillanatai ezek, amikor túlteszünk sebzettségeinken és együtt tudunk hálát adni a változások kincseiért.
  • Egység: Ha a kiengesztelődés megtörtént, akkor a törések és sebek után most már jobban összeforrunk, mélyebb kötelék alakul ki kettőnk között. Van, hogy a házasfelek ilyenkor vállalnak egy újabb gyermeket, egységük új gyümölcseként. A siker megtapasztalása nagyobb bátorságot és önbizalmat is adhat a szeretetkapcsolatnak. 
  • Elköteleződés: Együtt átkelve egy nagy nehézségen nemcsak egységet hoz létre a kapcsolat feleiben, hanem egy új elköteleződésre is meginvitálja őket. Ezen ponton újra felidézzük kapcsolatunk kialakulását. Az elköteleződés megerősíti ezt a kapcsolatot, azt mondja, hogy bár voltak benne törések, de mégis ezen repedésekkel együtt, most már csak erősebbek és kitartóbban vagyunk.
  • Küldetés: Küldetése nemcsak az apostoloknak volt. Minden megkereszteltnek küldetése van. A szeretetkapcsolatok küldetése a megpróbált szeretet hirdetése, az olyan szereteté, ami túl tudott egy, vagy akár több törésen is jutni. Gondoljunk csak Péter apostol és Jézus párbeszédére a Galileai parton: Simon, János fia, szeretsz te engem? Miután háromszor elismételte Péter, hogy szereti Jézust, az Úr azt a küldetést bízta rá, hogy legyen apostola ezen szeretetnek (Jn 21:15-17). Ez a kicsorduló szeretet, a kapcsolataink mélyebb értelme itt lesz látható.

Fontos, hogy ez nem egy egyirányú út, hanem egy körfolyamat, amely mindig újraindul. Ha egy szeretetkapcsolat valahol megtorpan, akkor elölről kell kezdeni. Ha ezen a soron nem járunk végig, az azt jelenti, hogy kapcsolatunk hiányos. Nem feltétlen rossz vagy káros, de megmutatja, hogy van hová fejlődnie még, és hogy nagyobb örömöket tartogathat. János azt mondja a levelében, hogy a tökéletes szeretet kizárja a félelmet, illetve, hogy aki fél az nem tökéletes a szeretetben. (1Jn. 4:18) 

Isten arra hív bennünket, hogy fogadjuk el a szeretetet, amit nekünk akar adni. Saját tapasztalataimból állíthatom, hogyha az Isten szerelmét bezárod a szívedbe, könnyebben tudsz majd mély szeretetkapcsolatokat kialakítani. A végén Mária történetét szeretném figyelmedbe ajánlani, ami nagyon jól ábrázolja, hogyan ment végig ezeken a pontokon, az Istennel való kapcsolatában, amikor az Úr elhívta, hogy legyen Jézus anyja (LK 1:28-39).

Ljubanic Ádám 

Teológus hallgató

A bejegyzés trackback címe:

https://ipszilon-ze.blog.hu/api/trackback/id/tr7914941682