Sokaknak fáj, hogy az életük nincs rendben, és ahelyett, hogy saját problémáikkal szembenéznének, inkább mások életét kritizálják, ez ugyanis sokkal könnyebb.
Már általános iskolában és gimiben is tapasztaltam, milyen könnyen megy a gúnyolódás akár a kibeszélt személy előtt, akár a háta mögött. A másik nyilvános kiröhögéséről, megalázásáról ne is beszéljünk. Két perccel később ugyanezek a személyek már őzike szemeket rebegtetve a házidat kérik el, hogy lemásolják. Akkor azt gondoltam, hogyha felnövök, majd biztos jobb lesz a helyzet, hiszen a felnőttek érettek, így érett módon képesek kezelni, ha valakivel problémájuk van. Sajnos, csalódnom kellett.
Bár nem dolgoztam még sok helyen, kevéske tapasztalatom azt mutatja, hogy mások kibeszélése, kigúnyolása mindenütt jelen van. A munkakörnyezet az életminőségemet és a teljesítményemet is meghatározza. Őszintén, félek munkába állni, mert kevés olyan munkahellyel találkoztam, ahol az emberek őszinték és egyenesek lennének egymással. A mindennapos gyomorgörcs és idegesség pedig nagyon nem hiányzik.
Vannak azok a típusú emberek, akiket nem igazán zavar a rossz, feszültséggel teli környezet, és vállat rántva csak annyit mondanak, hogy engedd el: mindig lesznek áskálódó, kétszínű emberek körülötted. Tudom, hogy valamilyen szinten hozzá kell ehhez szokni, de olyan jó lenne, ha nem törődnénk bele ebbe ilyen egyszerűen!
Ha kritikus, pletykaéhes személlyel találkozunk, együtt dolgozunk, azt mindenképp megtehetjük, hogy nem állunk bele az ő játékába, stílusába. Amint elkezd valakit kibeszélni, maximum meghallgatjuk, annyit mondunk, hogy értem, és megy tovább az élet.
Meg fog lepődni ez a személy, mert nem szokott hozzá ahhoz, hogy valaki ne vegye fel ugyanazt a pesszimista, lehúzó stílust, amiben ő beszél. Néhány ilyen alkalom után el sem fogja kezdeni más emberek életét megalázó módon kivesézni előtted, mert tudja, hogy te nem vagy társa ebben. És ez így helyes.
Ha esetleg te magad vagy a kibeszélés elkövetője, akkor fontos megtanulnod szembenézni a saját életeddel, a saját problémáiddal. Gondolkozz el azon, hogy ez miért megy nehezen? Nem elég eseménydúsak a napjaid? Régi, megoldatlan problémákkal küzdesz, amiket másokra vetítesz ki? Ezekre is van megoldás, ha egyedül nem megy, kérd szakértő segítségét! Ha másokkal túl kritikus vagy, magaddal leszel a legjobban az. Barátkozz meg az életeddel és saját magaddal.
Amikor valaki a körülötte élőket szidja, alaptalan kritikával illeti, kibeszéli őket, nem csak magát, hanem a környezetét is mérgezi. A kétszínűség, kibeszélés két élű fegyver: mások életét egyértelműen megnehezíti, de minden egyes kimondott gúnyos szóval magát is sebzi az ember.
„A szív bőségéből szól a száj.” Tedd rendbe a lelked, és akkor rendben lesz az is, amit kimondasz!