Sokáig hitték azt, hogy a siker záloga nem más, mint a magas IQ. Számos felmérés és kutatás azonban bebizonyította, hogy az életben való boldogulás sokkal inkább az érzelmi intelligenciában (EQ) rejlik.
A digitális nemzedék életében pedig egyre jobban felértékelődik ennek szerepe: a gyorsuló robotizáció következtében az emberi munkaerő radikálisan csökkenhet, vagyis drasztikusan felértékelődhetnek azok a kompetenciák, amelyek hiányoznak a robotokból. Az információs kor szülöttjeiként tehát nemcsak az IQ pallérozására kell odafigyelnünk – ahogyan azt az iskolapadban tettük -, hanem az érzelmi intelligenciáéra is.
A titkos recept ugyanis ez: 80 százalék EQ és 20 százalék IQ.
EQ > IQ !
Az ezredfordulós nemzedék tagjai rengeteg időt töltenek az online világban, így nem meglepő, hogy egyre kevésbé érzik magukat otthon az offline emberi kapcsolatok kialakításában. A felnőttkor küszöbén furcsa látnom, hogy az iskolában gyengébben teljesítő tanuló magas érzelmi intelligenciájának köszönhetően kimagaslóan sikeres életet kreált magának, és azt is, hogy az egykori osztályelső gyermek érzelmi intelligenciájának hiányában ki nem teljesedett, meg nem értett zseniként kóborol a nagyvilágban, és csak úgy szaladnak el mellőle emberi kapcsolatai és munkahelyei.
EQ mint képességegyüttes
Érzelmi intelligencia alatt tulajdonképpen egy képességegyüttest értünk, amivel saját és mások érzelmeit megfelelően tudjuk felismerni és értelmezni. Ez így egyszerűnek tűnhet, az érzelmi intelligencia azonban ennél sokkal összetettebb. Az említett képességegyüttes az önismeretből, az érzelmek hatékony kezeléséből, az önmotiválásból, az empátiából és a kapcsolatkezelésből áll. Csupa olyan kompetencia, amelyekből a vitakészség, az eredetiség, a kreativitás, a kezdeményezőkészség, a kritikus gondolkodás és az önszabályozó képesség eredeztethető.
Az EQ fejleszthető!
Az érzelmi intelligenciánkat nagymértékben meghatározza gyermekkorunk és neveltetésünk, így eltérő kezdőtőkével lépünk bele a nagybetűs életbe. Szerencsénkre az EQ korunkkal és megélt tapasztalatainkkal saját magától is fejlődik, de természetesen magunk is tréningeztethetjük tudatos önreflexióval és odafigyeléssel.
forrás: 20on.hu