Beszéljünk róla! Modern kori rabszolgaság Magyarországon
2019. május 27. feketeagi97 komment

Beszéljünk róla! Modern kori rabszolgaság Magyarországon

Azt gondolnánk, hogy a rabszolgaság intézménye régen megszűnt. Ezzel szemben ma, a XXI. századi Magyarországon hivatalosan 36 ezer áldozatról tudni, akik bezárva, megfélemlítve, súlyosan bántalmazva élnek, és rabszolgaként kényszerülnek dolgozni. Mivel ez egy nagyon nehezen bizonyítható jelenség, a valós szám az említett többszöröse is lehet! Sokakat szexuálisan zsákmányolnak ki, másokat pedig a ház körül tartanak csicskaként. Igen, 2019-ben, Magyarországon.

Két éve mutatták be Tuza-Ritter Bernadett Egy nő fogságban című magyar filmjét, mely igaz történetet mesél el: az 52 éves Maris tíz éve szolgál fizetés nélkül egy magyar családot. Éjszakánként a gyárban robotol, nappal pedig a háztartásban. A fizetését elszedik tőle az utolsó forintig, hitelt vesznek fel a nevére, irataitól megfosztják, és méltóságától is. Maris félelemben tölti napjait, évek óta maradékot eszik és egy kanapén alszik, miközben arról álmodozik, hogy visszakapja korábbi életét. 

A film számos díjat nyert, és Európai Filmdíjra jelölték. A Magyar Filmkritikusok a legjobb dokumentumfilmnek járó díjjal ismerték el.

Az emberkereskedelem több formát ölel fel, de ami közös bennük, hogy az ilyen jellegű bűncselekményekben jelen vannak a hatalommal való visszaélés, az alá-fölérendeltségi viszony, a kizsákmányolás, a bántalmazás különböző típusai. Nemcsak akkor valósul meg, ha valakit konkrétan eladnak, majd megvesznek, hanem akkor is, ha például az áldozat jövedelemét – amihez munka vagy akár kényszerített bűncselekmény által jut – elveszik tőle.

Azok a magyar rabszolgák, akikkel a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai találkoznak, legalább 90%-ban szexuális kizsákmányolás áldozatai. 

Rengetegen élnek úgynevezett ház körüli szolgaságban: ők a ház körüli rabszolgák, akiket azonban a segítő szervezetek gyakorlatilag nem tudnak elérni. Sokan közülük el sem hagyják a házat, zártan és megfélemlítve, súlyos bántalmazásban (vagy attól fenyegetve) élnek.

A rendőrség sem igazán tud mit kezdeni velük, még akkor sem, ha pontosan tudják, milyen helyzetben vannak. Ha ugyanis például bekopognak az áldozatokhoz ezzel a szándékkal, rendszerint azt a választ kapják: nem, köszönöm, én jól vagyok. Abban a környezetben, ahol jelen van a kizsákmányolójuk, fogva tartójuk is, egyszerűen nem merik bevallani, milyen rossz helyzetben élnek. Már csak azért sem, mert az önértékelésük, önbecsülésük teljesen le van építve az erőszakos módszerekkel, és tényleg elhiszik (egészen rövid idő után), hogy nem képesek az önálló életre, csupán egy függő viszonyban tudnak létezni – hiszen nap mint nap ezt hallják.

De Coll Ágnes emberkereskedelmi szakértő mesélte: "Két szolga lakott egy háznál, őket küldték ki kukoricát lopni a földre a gazdáik. A rendőrök pontosan ismerték a helyzetüket, de sehogy nem tudták elérni őket. Amikor végre valaki feljelentést tett a kukoricalopás miatt, oda tudtak menni és befogni kettejüket azzal, hogy éppen bűncselekményt követnek el. Bevitték őket az őrsre, majd felhívtak minket: mindegy, hova, de vigyük el innen őket nagyon messzire, mert ha holnap megjelenik a gazdájuk és azt mondja, nézd, milyen szép cipőt vettem neked, rögtön mennének is vissza. Hiszen fogalmuk sincs, hol éljenek, hol lakjanak, mit csináljanak."

Az emberkereskedelem áldozatai maguktól képtelenek kitörni a helyzetükből, így döntő fontosságú, hogy legyen mellettük valaki, szakember vagy segítő szervezet. Az már egy következő (és elég nehéz) kérdés, hogy utána hova kerüljön ki, hogyan legyen megoldva a lakhatása.

Magyarországon kevés ítélet születik emberkereskedelem miatt, nagyon nehezen bizonyítható bűncselekményi forma. Az áldozatok legtöbbje azért nem tesz feljelentést még a védett házba kerülése után sem, mert fél a retorziótól (nemcsak önmagukat, de a családjukat is féltik), másrészt a szégyenérzetük miatt. Ha azonban nincs feljelentés, ügy sincs, a statisztikákban ezért alig-alig jelenik meg ez a bűncselekmény. Pedig nagyon is létezik: a hivatalos jelentés szerint ma Magyarországon 36 ezren élnek rabszolgasorban, de a valóságban ez a szám jóval nagyobb.

Itt olvashatsz tovább a modern kori rabszolgák helyzetéről!

forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása