Generációról generációra hagyományozódik egy bedouin közmondás, amely bizonyítja: a szó nem száll el, hanem képes tettekben megmutatkozni és századokon átívelő szokássá formálódni.

Ha egy szükséget szenvedő sátradba érkezik, köteleséged vendégül látni őt, helyet adni neki, ahol megpihenhet és aludhat, ételt és italt adni neki, ám nem kérdezheted meg a nevét sem hamarabb, minthogy két hetet veled töltött volna!

A közmondás mindennapos gyakorlatként köszön vissza az itt élő emberek nagylelkűségében és vendégszeretetében - maga, Ábrahám vendégszeretetének élő tanúi ők.

(forrás: aleteia.org)