Ezért nem isznak, drogoznak és cigiznek a fiatalok Izlandon
2019. július 04. prunuscerasus komment

Ezért nem isznak, drogoznak és cigiznek a fiatalok Izlandon

Ma már köztudott, hogy a szerhasználók nem a konkrét szerektől, hanem az agyban, a szer által okozott kémiai változásoktól válnak függővé. Ám az kevesebben tudják, hogy ezt az idegrendszeri kémiai állapotot más módon is el lehet érni. 

Képtalálat a következőre: „psychedelic”

Erre alapozva indítottak több, mint 20 évvel ezelőtt egy nagyszabású prevenciós programot Izlandon. 1992-ben, majd évente megismételt felméréseikben nemcsak a kamaszok drog-, alkohol- és dohányfogyasztási szokásaira, hanem szabadidős programjaira is rákérdeztek. A számok magukért beszélnek:

1998-ban a tizenöt-tizenhat éves kamaszok 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy berúgott az elmúlt hónapban, addig 2016-ban már csak 5 százalékuk. Míg anno 17 százalékuk, ma csak 7 százalékuk használt kannabiszt. Régebben 23 százalékuk dohányzott naponta, ma csak 3 százalék teszi ezt.

Hogy sikerült a számokat ilyen hatékonyan csökkenteni? Egyszerű, mégis radikálisnak tűnő módszerekkel: 18 éves kor alatt tilos lett dohányárut vásárolni, 20 éves kor alatt alkoholt. Törvénybe foglalták, hogy a 13 és 16 év közötti gyerekek nem lehetnek az utcán télen este 10, nyáron éjfél után. A dohánytermékek és az alkohol reklámozását is betiltották. Minden iskolában kötelező lett szülői szervezetek létrehozása, ezáltal az iskola és a szülők együttműködését javították. Felvilágosító programok során hangsúlyozták, hogy a szülőknek érdemes minél több időt tölteni a gyerekkel. Valamint állami támogatást kapott egy csomó sportklub, zeneiskola, művészeti- és táncklub, kifejezetten abból a célból, hogy a gyerekek értelmesen töltsék az időt, így ingyen korcsolyázhattak meg ping-pongozhattak.

A teljes cikk ezen a linken olvasható.

süti beállítások módosítása